Általános vélekedés, hogy a sikeres kereskedés nagymértékben a mentális felkészültségen múlik. Mégis szinte mindenütt csak a technikai oldallal foglalkoznak. 

Beszéljünk akkor most a stresszhez való alkalmazkodásról. Különböző ingerekre a különféle szervezetek más módon és más intenzitással reagálnak. Egy kisegér megriad egy megmozduló faágtól, amire a gorilla rá sem hederít. Selye János kutató viszont megállapította, hogy a különféle ingerek hatására képződő stressz, minden esetben hasonló lefolyású.

Alarm reakció:
Stresszhelyzetre minden élő szervezet a "harcolj vagy menekülj" válasszal reagál. Egy váratlan inger, vagy veszélyként azonosított helyzet beindítja a hormontermelést. Felgyorsul a szívverés, kitágulnak a pupillák, nő a vércukorszint, megemelkedik a vérnyomás és a légzésszám, megfeszülnek az izmok, csökken az emésztés. Ezen folyamatok autonóm vezérlésére szakosodott a vegetatív idegrendszerünk szimpatikus része. Ezen agyterület felett, nincs tudatos kontrollunk. Ez egy nagyon hasznos képesség, ha az erdőben sétálva szembetalálod magad egy medvével. Az evolúciós folyamat során ez biztosítja a túlélést. 

Aktív ellenállás:
Ha a külső behatás tartós, akkor a szervezeted egyre erősebben kezd ellenállni az őt érő ingernek. Egyre több energiát mozgósítva megpróbál alkalmazkodni. Ha ezeket az energiákat nem tudja a szervezet pótolni, nincs lehetőség a regenerálódásra, a stresszt okozó inger nem szűnik meg, vagy nem születik megoldás annak elhárítására, akkor idővel bekövetkezik a harmadik fázis.

Kimerülés:
A szervezet tartalékai kimerülnek, a test immunrendszere leépül, levertség és depresszió jelentkezik. Egyes állatkísérletekben, ahol a szenvedő alanynak nem volt lehetősége a stresszt elhárítani, végül bekövetkezett a kimúlás.

A stressz nem feltétlenül ártalmas. Kis mértékben ösztönzőleg hat, mint azt előző cikkemben is írtam. Selye megkülönböztetett jó stresszt (eustressz), és rossz stresszt (distressz). A jó stressz szakasza a feszült figyelem maximumáig tart, ahol a legjobb a teljesítményünk. Minden további új inger a distressz állapotába billent minket, ahol teljesítményünk már romlani kezd. Kereskedés közben ugyan ritkán találkozunk medvével, de adódnak olyan helyzetek és ingerek, amik ugyanúgy stresszt váltanak ki belőlünk. A stresszért felelős ingerek hatása pedig összeadódik. Reggel családi veszekedéssel indult a nap + lerobbant az autó a dugóban+ nem ért oda a pénz a brókerhez+ már megint nincs internet+ be kell fizetnem a gázszámlát+ már megint ellenem megy a piac= feszült idegállapot, átbillenés a distressz zónába.

A stresszt okozó tényezőkhöz való alkalmazkodás az okok feltárásával kezdődik. Őszintén és kritikusan vizsgáljuk meg magunkat. Mi az, ami a stressz reakciót kiváltja bennünk. Legyen ez példának okáért a túlzott veszteségtől való félelem. Nem engedhetem meg magamnak, hogy túl nagy összeget veszítsek a kereskedéseim során. 

Miért érzem túl nagyoknak a veszteségeim?

• Túl kicsi a számlaméretem a kereskedni kívánt termékhez. 1 pont/ pip változás túl nagy elmozdulást okoz a teljes számlaméretemhez képest.
• Túl nagy a minimális kötésméret a jelenlegi brókeremnél a számlámhoz képest.
• Rosszul méretezem a pozícióimat, ezáltal túl nagy kockázatokat vállalok egy-egy üzletkötésen.
• Túl távoliak a stopjaim a kötésméretemhez képest, ezért túl nagy kockázatot vállalok.
• Túlzásba viszem a kereskedést (overtrading).
• Vissza akarom nyerni a korábbi veszteségeimet, de újabb veszteségekbe kerülök (revenge trade).

Ha már megvan az ok, megkereshetjük a számunkra optimális megoldást.

• Növelem a számlám méretét.
• Számla típust, vagy brókert váltok.
• Alkalmazok pozíció méretező programot. Csökkentem a kötésméreteimet.
• Keresek jobb belépési helyeket. Csak a nagyon kedvező hozam-kockázat arányú üzleteket kötöm meg.
• Korlátozom a kereskedésre szánt időmet. 2-3 óránként szünetet tartok. Kiugró nyereség esetén befejezem a kereskedést.
• 3 egymást követő vesztes kötés után aznapra befejezem a kereskedést. Vesztő periódusban pár nap szünetet tartok.

Te alkotod a saját kereskedési szabályaidat, bármi lehet a jó megoldás. A lényeg, hogy a szabályaid a saját egyéniségedre legyenek szabva, és következetesen be is tudd őket tartani. Ha az új szabályaidnak köszönhetően a veszteségeid redukálódnak egy olyan szintre, amit már nem tekintesz veszélyesnek, akkor az ebből eredő inger már nem fog nálad stressz reakciót kiváltani, vagy csak jóval kisebb mértékűt, mint korábban.

Folytatása következik...

Forrás: forexklub.hu